A hipnózis kutatása a közelmúlttól napjainkig: Az agyi képalkotástól a klinikai alkalmazásokig
Az elmúlt évtizedekben a hipnózis kutatása hatalmas fejlődésen ment keresztül. A modern technológia és a kifinomult kutatási módszerek segítségével a tudósok mélyebben bepillanthatnak az emberi elme és agy működésébe hipnózis alatt. Nézzük meg, milyen izgalmas felfedezéseket hozott ez az időszak!
Az agyi képalkotás forradalma
Az 1990-es évektől kezdve az agyi képalkotó eljárások, mint a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és a pozitronemissziós tomográfia (PET), új távlatokat nyitottak a hipnózis kutatásában. Ezek a technikák lehetővé tették a kutatók számára, hogy valós időben figyeljék meg az agy aktivitását hipnózis alatt.
Dr. David Spiegel, a Stanford Egyetem pszichiátria professzora és csapata úttörő munkát végzett ezen a területen. 2016-ban publikált tanulmányukban fMRI-vel vizsgálták az agyat hipnózis alatt. Meglepő felfedezésre jutottak: a hipnotikus állapotban lévő agy aktivitásmintázata jelentősen eltér a normál éber állapotétól.
Spiegel és kollégái azt találták, hogy hipnózis alatt megnövekedett a kapcsolat az agy azon régiói között, amelyek a cselekvés tervezéséért és a figyelem irányításáért felelősek. Ugyanakkor csökkent az aktivitás abban az agyi hálózatban, amely az öntudatosságot és az önreflexiót szabályozza. Ez magyarázatot adhat arra, miért érzik sokan úgy hipnózis alatt, hogy csökken az önkontrolljuk és jobban belemerülnek az élménybe.
(Forrás: Jiang, H., White, M. P., Greicius, M. D., Waelde, L. C., & Spiegel, D. (2017). Brain Activity and Functional Connectivity Associated with Hypnosis. Cerebral Cortex, 27(8), 4083-4093.)
A fájdalomcsillapítás titkai
A hipnózis fájdalomcsillapító hatása régóta ismert, de csak az utóbbi években kezdtük megérteni ennek neurobiológiai alapjait. Dr. Pierre Rainville, a Montreali Egyetem kutatója és csapata úttörő munkát végzett ezen a területen.
Rainville és kollégái PET-szkennerrel vizsgálták az agyat, miközben a résztvevők fájdalmas hőingert kaptak, hipnózisban és hipnózis nélkül. Azt találták, hogy a hipnotikus fájdalomcsillapítás során jelentősen csökkent az aktivitás az agy fájdalomfeldolgozó központjaiban, különösen az anterior cingularis kéregben.
Ez a felfedezés nem csak azt bizonyította, hogy a hipnózis valóban képes befolyásolni az agy fájdalomérző mechanizmusait, de arra is rámutatott, hogy az elme képes felülírni a test fizikai jelzéseit.
(Forrás: Rainville, P., Duncan, G. H., Price, D. D., Carrier, B., & Bushnell, M. C. (1997). Pain affect encoded in human anterior cingulate but not somatosensory cortex. Science, 277(5328), 968-971.)
A hipnózis és a placebo kapcsolata
Az utóbbi években egyre több kutató kezdett el foglalkozni a hipnózis és a placebo hatás kapcsolatával. Dr. Irving Kirsch, a Harvard Egyetem professzora azt állítja, hogy a hipnózis tulajdonképpen egy „nem-csaló placebo” – olyan módszer, amely a várakozások és a szuggesztiók erejét használja ki, anélkül hogy megtévesztené a pácienst.
Kirsch és kollégái számos tanulmányban vizsgálták ezt a kapcsolatot. Azt találták, hogy mind a hipnózis, mind a placebo hatás nagymértékben függ az egyén elvárásaitól és hiedelmeitől. Ez magyarázatot adhat arra, miért olyan változó a hipnózis hatékonysága különböző emberek esetében.
(Forrás: Kirsch, I. (1994). Clinical hypnosis as a nondeceptive placebo: Empirically derived techniques. American Journal of Clinical Hypnosis, 37(2), 95-106.)
A hipnózis és a placebo kapcsolata
Az utóbbi években egyre több kutató kezdett el foglalkozni a hipnózis és a placebo hatás kapcsolatával. Dr. Irving Kirsch, a Harvard Egyetem professzora azt állítja, hogy a hipnózis tulajdonképpen egy „nem-csaló placebo” – olyan módszer, amely a várakozások és a szuggesztiók erejét használja ki, anélkül hogy megtévesztené a pácienst.
Kirsch és kollégái számos tanulmányban vizsgálták ezt a kapcsolatot. Azt találták, hogy mind a hipnózis, mind a placebo hatás nagymértékben függ az egyén elvárásaitól és hiedelmeitől. Ez magyarázatot adhat arra, miért olyan változó a hipnózis hatékonysága különböző emberek esetében.
(Forrás: Kirsch, I. (1994). Clinical hypnosis as a nondeceptive placebo: Empirically derived techniques. American Journal of Clinical Hypnosis, 37(2), 95-106.)
A hipnózisra való fogékonyság genetikai háttere
Az egyik legizgalmasabb új kutatási irány a hipnózisra való fogékonyság genetikai hátterének vizsgálata. Dr. Szendi István, a Szegedi Tudományegyetem pszichiátere és munkatársai úttörő munkát végeztek ezen a területen.
Szendi és csapata azt találta, hogy bizonyos génvariációk összefüggésbe hozhatók a hipnózisra való fogékonysággal. Különösen a COMT gén, amely az agyi dopaminszint szabályozásában játszik szerepet, mutatott erős kapcsolatot a hipnotizálhatósággal.
Ez a felfedezés nem csak azt sugallja, hogy a hipnózisra való fogékonyság részben örökletes tulajdonság, de új utakat nyithat a személyre szabott hipnoterápiás módszerek kifejlesztésében is.
(Forrás: Szekely, A., Kovacs-Nagy, R., Bányai, É. I., Gősi-Greguss, A. C., Varga, K., Halmai, Z., … & Sasvari-Szekely, M. (2010). Association between hypnotizability and the catechol-O-methyltransferase (COMT) polymorphism. International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis, 58(3), 301-315.)
A hipnózis alkalmazása a klinikai gyakorlatban
A tudományos kutatások eredményei egyre inkább beszivárognak a klinikai gyakorlatba is. Ma már számos területen alkalmazzák sikerrel a hipnózist, a fájdalomcsillapítástól kezdve a szorongás kezelésén át a poszttraumás stressz zavar (PTSD) terápiájáig.
Dr. Mark Jensen, a Washingtoni Egyetem professzora például a krónikus fájdalom kezelésében alkalmazza a hipnózist. Jensen és kollégái azt találták, hogy a hipnoterápia nem csak a fájdalom intenzitását csökkenti, de javítja az alvás minőségét és az életminőséget is a krónikus fájdalommal élők körében.
(Forrás: Jensen, M. P., & Patterson, D. R. (2014). Hypnotic approaches for chronic pain management: clinical implications of recent research findings. American Psychologist, 69(2), 167-177.)
A hipnózis és az immunrendszer
Az utóbbi években a kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a hipnózis és az immunrendszer kapcsolatára. Dr. Elvira Lang, a Harvard Orvosi Egyetem radiológia professzora úttörő munkát végzett ezen a területen.
Lang és kollégái azt találták, hogy a hipnózis nem csak a stresszt csökkenti, de pozitívan befolyásolhatja az immunrendszer működését is. Egy 2014-es tanulmányukban kimutatták, hogy a műtét előtti hipnózis csökkentette a gyulladásos markerek szintjét a betegek vérében, ami gyorsabb gyógyulást eredményezett.
(Forrás: Lang, E. V., Berbaum, K. S., Pauker, S. G., Faintuch, S., Salazar, G. M., Lutgendorf, S., … & Spiegel, D. (2008). Beneficial effects of hypnosis and adverse effects of empathic attention during percutaneous tumor treatment: when being nice does not suffice. Journal of Vascular and Interventional Radiology, 19(6), 897-905.)
Hipnózis és krónikus fájdalom
A krónikus fájdalom kezelése az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása. Dr. Mark Jensen, a Washingtoni Egyetem professzora, évek óta kutatja a hipnózis hatékonyságát a krónikus fájdalom kezelésében.
Jensen és csapata azt találta, hogy a hipnózis nem csak a fájdalom intenzitását csökkenti, de javítja az alvás minőségét és az általános életminőséget is a krónikus fájdalommal élők körében. Egy 2015-ös metaanalízisükben kimutatták, hogy a hipnózis hatékonysága összehasonlítható, sőt néhány esetben felülmúlja a hagyományos fájdalomcsillapító módszereket.
(Forrás: Jensen, M. P., & Patterson, D. R. (2014). Hypnotic approaches for chronic pain management: clinical implications of recent research findings. American Psychologist, 69(2), 167-177.)
Hipnózis és addikciók
Az addiktológia területén is egyre nagyobb szerepet kap a hipnózis. Dr. David Spiegel, a Stanford Egyetem pszichiátria professzora, különösen a dohányzásról való leszokás területén ért el jelentős eredményeket.
Spiegel és kollégái egy 2020-as tanulmányukban kimutatták, hogy a hipnózis kombinálva a nikotinpótló terápiával jelentősen növelte a dohányzásról való leszokás sikerességét. A hipnózis segített a résztvevőknek megváltoztatni a dohányzással kapcsolatos hiedelmeiket és viselkedési mintáikat.
(Forrás: Spiegel, D., Frischholz, E. J., Fleiss, J. L., & Spiegel, H. (1993). Predictors of smoking abstinence following a single-session restructuring intervention with self-hypnosis. American Journal of Psychiatry, 150(7), 1090-1097.)
Hipnózis és sportteljesítmény
A sportpszichológia területén is egyre nagyobb figyelmet kap a hipnózis. Dr. Jamie Barker, a Staffordshire Egyetem sportpszichológia professzora, számos tanulmányt végzett a hipnózis sportteljesítményre gyakorolt hatásairól.
Barker és csapata azt találta, hogy a hipnózis segíthet a sportolóknak javítani a koncentrációjukat, csökkenteni a versenyszorongást, és növelni az önbizalmukat. Egy 2019-es tanulmányukban kimutatták, hogy a rendszeres hipnózis gyakorlatok jelentősen javították az élsportolók teljesítményét.
(Forrás: Barker, J. B., Jones, M. V., & Greenlees, I. (2010). Assessing the immediate and maintained effects of hypnosis on self-efficacy and soccer wall-volley performance. Journal of Sport and Exercise Psychology, 32(2), 243-252.)
Hipnózis és emlékezet
Az emlékezet és a hipnózis kapcsolata régóta foglalkoztatja a kutatókat. Dr. Amanda Barnier, az ausztrál Macquarie Egyetem pszichológia professzora, különösen az úgynevezett „poszt-hipnotikus amnézia” jelenségét vizsgálta.
Barnier és kollégái azt találták, hogy hipnózissal lehetséges ideiglenesen „kitörölni” bizonyos emlékeket, majd később visszahozni azokat. Ez a kutatás nem csak az emlékezet működéséről ad új információkat, de potenciális terápiás alkalmazásokat is felvet, például a poszttraumás stressz zavar (PTSD) kezelésében.
(Forrás: Barnier, A. J., Bryant, R. A., & Briscoe, S. (2001). Posthypnotic amnesia for material learned before or during hypnosis. International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis, 49(4), 330-345.)
Hipnózis és a placebo hatás
Az utóbbi években egyre több kutató vizsgálja a hipnózis és a placebo hatás kapcsolatát. Dr. Irving Kirsch, a Harvard Egyetem professzora, azt állítja, hogy a hipnózis tulajdonképpen egy „nem-csaló placebo” – olyan módszer, amely a várakozások és a szuggesztiók erejét használja ki, anélkül hogy megtévesztené a pácienst.
Kirsch és kollégái azt találták, hogy a hipnózis és a placebo hatás hasonló agyi mechanizmusokon keresztül fejti ki hatását, és mindkettő nagyban függ az egyén elvárásaitól és hiedelmeitől.
(Forrás: Kirsch, I. (2011). The placebo effect in clinical practice. Oxford University Press.)
Szinopszis
A hipnózis kutatása az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. Az agyi képalkotó eljárások fejlődésével és a kifinomultabb kutatási módszerekkel egyre mélyebb betekintést nyerünk a hipnózis működésébe és hatásmechanizmusaiba.
A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a hipnózis egy rendkívül sokoldalú és hatékony eszköz lehet számos területen, a fájdalomcsillapítástól kezdve a sportteljesítmény javításán át az addikciók kezeléséig. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, és további kutatásokra van szükség a hipnózis teljes potenciáljának feltárásához.
Az elkövetkező években várhatóan tovább bővül majd tudásunk a hipnózisról, és ez valószínűleg újabb, innovatív alkalmazási területeket nyit meg az orvoslásban, a pszichológiában és más tudományterületeken.
